Az UWC mozgalom küldetése ugyan nem változott az elmúlt hatvan évben, de szinte minden más igen: ebben a cikkben a 2021-es év olyan változásait foglaljuk össze az IO (nemzetközi iroda) és az iskolák irányából, amelyek érintették az Egyesületet. Új típusú ösztöndíj, algoritmus, bizottságosztályozás… ez az év sem múlt el jelentős újítások nélkül!
Robert Bosch College speciális ösztöndíj
Bár a Robert Bosch College idén nem ajánlott helyet magyar diák számára, a német iskola meghirdetett egy globális ösztöndíjprogramot. Az ösztöndíj egy régebbi kiírás új verziója: a COVID előtt az RBC olyan diákoknak ajánlott külön ösztöndíjat, akik elkötelezettek voltak a környezetvédelem iránt, valamint fel akarták venni a francia nyelvet A szinten az iskolában. A mostani ösztöndíjban ezeket a kritériumokat szétválasztották, illetve hozzáadtak egy harmadikat is (a diák tanul németül, és vállalja, hogy felveszi a német B-t az iskolában), így az ösztöndíjra idén azok jelentkezhetnek, akik valamelyik kitételnek megfelelnek, és a nemzeti bizottságuk jelöli őket.
Az iskola összesen 12 ilyen ösztöndíjat hirdetett meg, amelyből 3-3 a francia, illetve környezetvédelmi kritériumnak megfelelő diákoké, 6 pedig a német nyelvi kitétel alapján pályázóké. Az ösztöndíjak az ‘up-to-fully funded’ kategóriába esnek, ami azt jelenti, hogy a család csak annyit fizet, amennyit az anyagi értékelés alapján képes, az Egyesületnek vagy esetleges külső támogatóknak nem szükséges hozzátennie az ösztöndíjhoz.
Az Egyesület természetesen meg szerette volna ragadni ezt az alkalmat, hogy kiváló magyar diákokat juttathasson ehhez az ösztöndíjhoz, de persze a dolognak több buktatója is volt. Ezek közül legfőbb az idő szűkössége volt: az RBC december elején tájékoztatta a nemzeti bizottságokat a lehetőségről, illetve arról, hogy a jelöléseket két etapban értékelik. Az első ablak jelölési határideje február elseje, és a beérkező jelöltek közül maximum nyolc ösztöndíjas kerül ki, a tizenkettes keretet pedig a második ablak jelöltjeivel töltik majd fel… egyértelmű volt tehát, hogy az első ablakban jelölt diákoknak jóval nagyobb esélyük lesz erre az ösztöndíjra, mint a második, március elsejei ablakban jelölteknek.
Akik követik a magyar válogatás menetét, vagy részt vettek benne, valószínűleg már látják a problémát: a pályázatok leadása január első hetében fejeződik be, az interjúk február elején, a harmadik forduló pedig február harmadik hetén van, utána pedig következik a jelölési anyag összeállítása… hogyan jelölhetne az Egyesület bárkit is február elsejéig?
A válasz röviden az, hogy nehezen.
Hosszabban pedig az, hogy nehezen, de megoldottuk!
Az RBC ösztöndíjára egy külön miniválogatás szerveződött: a speciális ösztöndíjra jelentkező diákok párhuzamosan vettek részt ebben, illetve a szokásos válogatásban. A 27 potenciális jelentkező pályázatait egy háromfős panel olvasta, két nap alatt kiválasztva az a nyolc jelöltet, akik továbbjutottak a január második hétvégéjén tartott interjús fordulóba. Itt a szokásosnál nagyobb, négyfős interjús panel értékelte a diákokat a szokásos módon, de valamivel hosszabb, kb. 45 perces interjúk keretében.
A jelentkezők közül végül két diákot talált az Egyesület alkalmasnak és versenyképesnek a különleges ösztöndíjra: egy jelentkezőt a környezetvédelem, egyet pedig a német nyelvi kategóriában. Az ő pályázatuk természetesen ettől függetlenül a szokásos válogatáson belül is értékelésre kerül, de reméljük, elnyerik az RBC speciális ösztöndíját!
Hivatalos weboldal
Nem csak az iskolák szeretnek az utolsó pillanatban szólni a lehetőségekről (illetve kötelességekről): az IO nyáron frissítette, átrendszerezte, és helyenként újraírta a hivatalos nemzeti bizottságok weboldalán feltüntetendő szöveget, majd ezt elküldte az Egyesületnek, hogy szeptember elsejéig frissítsük a weboldalon.
Az őszi marketingkampány és egyéb feladatok mellett az elnökség tagjai csak kisebb kozmetikai javításokat tudtak végezni a honlapon, január elejére azonban elkészült a szövegek új, professzionális fordítása Kató Eszter (AD ’97) munkájának köszönhetően, amelyet hamarosan a weboldalra is feltöltünk.
IO workshopok
Több időt hagyott az IO a nemzeti bizottságok fejlesztését célzó workshop-sorozatra való jelentkezésre. 2021-ben az IO három ilyen ötrészes workshopot indított el, hogy a különböző nemzeti bizottságok képviselői más, hasonló helyzetben lévő bizottságok képviselőivel cserélhessenek tapasztalatot, illetve, hogy hozzáférjenek az IO által összeállított tudásanyagokhoz.
Ennek alapja a nemzeti bizottságok négy kategóriába sorolása volt (nascent, early stage, established, és self-sufficient) hét területen belül (marketing, válogatás, a diákok támogatása, közösségszervezés, kommunikáció, adománygyűjtés, és szervezeti felépítés). A marketinget célzó workshopokon az Egyesület nem vett részt, azonban az adománygyűjtésre irányuló sorozaton Szilassi Zoli (UWCUSA ’91), a közösségszervezést és kommunikációt célzó workshopokon pedig Stupek Katalin (MUWCI ’13) vett részt.
A közösségszervezés és kommunikáció területén az IO első körben ‘early stage’ kategóriába sorolta az Egyesületet a komprehenzív adatbázis hiánya miatt (az adatbázisfrissítés ezidőtájt indult, így jelentős eredményt még nem ért el). Azonban a személyes értékelés folyamán az Egyesület végül az ‘established’ besorolást kapta az arra való tekintettel, hogy az early stage workshopok fókuszában a hírlevélkészítés állt. Mint kiderült, az Egyesület 40-45%-os olvasottsági rátával rendelkező hírlevele az egyik legolvasottabb nemzeti bizottságok által kiküldött belső kommunikációnak számít.
Világviszonylatban a magyar egyesület hasonló problémákkal küzd, mint más kategóriabeli nemzeti bizottságok: bár a hatékony és kiterjedt tevékenységű bizottságok közé tartozunk, állandó problémát jelent a vezető- illetve koordinátori pozíciók betöltése és fenntartása, a közösség diaszpórában élő tagjainak megszólítása, valamint az elmúlt néhány évben végzett ösztöndíjasok bevonása az egyesület működésébe.
Válogatási algoritmus?
Az IO valószínűleg legnagyobb port kavart bejelentése a 2021-es évben a válogatási algoritmus fejlesztéséről szóló volt. Az algoritmus az ösztöndíjas helyek hatékonyabb elosztását eredményezné az IO szerint, hiszen minden évben probléma a helyek végső feltöltése, miután a nemzeti bizottságok jelöltjeit az iskolák fogadják, vagy elutasítják. Az algoritmus fejlesztése még a kezdeti fázisban van (a bejelentés egyben több nyílt fórumot is meghirdetett a nemzeti bizottságok képviselői számára, ahol az IO képviselői válaszoltak a kérdésekre, illetve megjegyzésekre), így természetesen sok minden változhat a megcélzott 2024-es bevezetésig, azonban jelenleg úgy tűnik, így nézne ki a procedúra:
- Az iskolák felállítják a listájukat arról, hogy melyik helyekre milyen diákokat szeretnének. Itt az anyagiak és egyéb kritériumok (pl. kor, nem, stb.) megjelölése mellett a nemzeti bizottságokat is kiválasztják, azonban a mostani rendszer helyett több bizottságot is megadhatnak. Pl. Magyarországnak felajánlott teljes ösztöndíj helyett Magyarországnak/Szerbiának/Romániának/Görögországnak/stb. felajánlott teljes ösztöndíjat jelölnének meg.
- A nemzeti bizottságok elvégzik a válogatásukat, majd a rendszerbe feltöltik a saját listájukat azokról a diákokról, akiket jelölnének ösztöndíjra. Itt feltüntetik a diákok által kifizethető összeget, a bizottság által felajánlható összes támogatás mennyiségét (nem diákhoz kötve), illetve azt, hogy melyik diákot melyik iskolákba jelölnék, és hová nem. (A nemzeti bizottságok nem ismernék a felajánlásokat, így mind a tizennyolc iskoláról nyilatkoznia kell minden diáknak.)
- Az algoritmus összepárosítja az első megfelelő diákot az első megfelelő ösztöndíjas hellyel, és ha szükséges, kipótolja az ösztöndíjat a nemzeti bizottság keretéből.
- És így tovább, amíg az összes helyet fel nem töltik.
A nyílt fórumok hangulata, nosztalgikus módon, leginkább egy izgalmasabb college meetingéhez hasonlított: az újítás senkinek sem tetszett, szinte mindenki meg volt róla győződve, hogy az algoritmusnak köszönhetően sokkal rosszabb lesz az élete, az IO képviselői pedig próbálták az embereket ennek az ellenkezőjéről meggyőzni.
(Nem sikerült.)
Az alábbiakban felsorolunk néhány elhangzott érvet az algoritmus jelenlegi formátuma ellen, a teljesség igénye nélkül:
- A jelöléseknek ugyanakkor kellene beérkeznie az összes nemzeti bizottságtól, azonban ez lehetetlen. Egyfelől nem minden iskola kezdi ugyanakkor a tanévet (a szváziföldi/eswatini-i Waterford Kamhlaba UWC januárban), másfelől pedig a nemzeti bizottságok különböző jelölési ablakokban jelölnek. Így például a vietnámi bizottság jelöltjei már novemberben tudják, hogy ösztöndíjasok-e, míg például a magyar jelöltek csak márciusban tudják biztosan, hogy hol kezdik a következő tanévet. (Az IO ezt megoldandó problémának tekinti, amelyen dolgoznak.)
- Az alacsonyabb átlagkeresettel rendelkező országok nemzeti bizottságai, illetve az olyan területek, ahol a nemzeti bizottságnak nincsenek saját forrásai, hogy az ösztöndíjakat támogassák, attól tartanak, hogy drasztikusan csökken az ösztöndíjasaik száma, hiszen egy más országbeli tehetősebb jelölt kiütheti őket a nyeregből. (Az IO szerint ez nem történhet meg, de a válaszból nem derült ki, hogy miért nem.)
- A jelenlegi rendszer szerint lehetséges, hogy egy nemzeti bizottság első helyen jelölt diákja nem kap ösztöndíjat, míg egy alacsonyabban rangsorolt diák igen.
- Az algoritmus gyakorlatilag megszünteti a kommunikációt az iskola és a nemzeti bizottságok között, ami komoly problémát okoz szinte minden bizottság számára: az iskolák gyakran kötnek irreális, vagy nem feltétlenül szükséges feltételeket a felajánlásokhoz (pl. egy tizenhatéves katolikus fiút szeretnének), míg a nemzeti bizottságok túlnyomó többsége a rátermettség alapján válogat. Emiatt ha egy iskola pl. felajánl októberben egy tizenhatéves lánynak szóló helyet Magyarországnak, akkor lehet, hogy február végére már nem feltétlenül lányt, vagy tizenhatévest keresnek, mert közben más bizottságok sem az „elvárt” diákot küldték, így szívesen fogadnak egy kiváló tizennyolcéves fiút is. Ez természetesen csak az iskolákkal való közvetlen kommunikációból derül ki, amit az algoritmus kvázi megszüntetne. (Az IO ezt az iskolák problémájának tekinti.)
Az IO az algoritmust a 2023-as ösztöndíjválogatás folyamán tesztelné, párhuzamosan futtatva a hagyományos válogatási módszerrel, hogy kiderüljön, mekkora eltérések vannak a két módszer eredményei között.